Szolnok

Szolnok Megyei Jogú Város Budapesttől 100 km-re keletre a Tisza és Zagyva folyók találkozásánál, az Alföld vízi, szárazföldi és vasúti csomópontjában fekszik. A 78 ezer lakosú település az ország 11. legnépesebb városa, gazdasági, kulturális, idegenforgalmi, oktatási és egészségügyi központ.

Már a város kialakulásakor adott volt az az átkelőhely és közlekedés funkció, amely napjainkban is meghatározó. Az ezen alapuló kereskedelem, illetve az erre megtelepedő ipari szerepkör végig kísérte Szolnok fejlődését.

A vasút megjelenésével kereskedelmi és elosztó szerepköre csak tovább erősödött, ipara a gyári nagyiparral bővült, melyhez később dinamikus ágazatok kapcsolódtak.

Jellemző a városra az igazgatási, valamint az erősödő kulturális és szolgáltatási funkció is. A város fejlődési perspektívái szorosan összekötődnek az Alfölddel, az ország nagy és különleges adottságú régiójának lehetőségeivel.

Tisza Szálló és Gyógyfürdő

Szolnok a történelme során több ízben szenvedett jelentős károkat, így napjainkra kevés műemléke maradt.

Az idelátogató mégis találhat számos, szép épületet, teret, utcarészletet, amit megőrizhet emlékezetében.

A Tabán városrész újjáépített, de az egykori halászfalu utcaszerkezetét megőrző emberléptékű házai között várja vendégeit a Tájházi Múzeum, ahol hajdan itt élők tárgyai, használati eszközei között átérezhetjük a kor hangulatát.

A Tisza partján, az egykor mint-egy tíz-holdas versailles-i stílusú park közepén épült fel 1928-ban a Tisza Szálló és Gyógyfürdő. Az itt talált termálvíz kiválóan alkalmas reumatikus és mozgás-szervi betegségek gyógyítására, gyomorbetegségek enyhítésére.Ferences templom

A Tisza és a Zagyva torkolatánál látható a carrarai márványból készült Damjanich-emlékmű, mellette a határainkon túl is rangot szerzett Művésztelep - mely az ország legrégibb alkotótelepe - és kissé távolabb a szerényen meghúzódó Vártemplom.

A Tisza-parti sétány mellett elterülő Verseghy park szobraival, csobogóival, szebbnél-szebb virágaival, idősek és fiatalok egyaránt kedvelt sétáló- és szórakozóhelye. Innen csak néhány lépés a Szigligeti Színház gyönyörűen felújított országosan is kiemelkedő szépségű épülete és rangos színészi gárdája. Az épület mellett a színház névadójának, Szigligeti Edének a szobra áll.

A patinás Tisza Szálló melletti parkban találkozhatunk városunk szülöttének, Verseghy Ferenc költőnek bronz portréjával, valamint, az evangélikus, a református, és a műemlék Belvárosi katolikus templom ég felé nyúló tornyaival és tiszteletet parancsoló épülettömbjeivel. Az 1902-ben épült egykori zsinagóga falai között a Szolnoki Galéria kiállításait láthatjuk.

A Tisza hídjától a városba vezető főutcán megcsodálhatunk jónéhány, régmúlt időből megmaradó épületet, mint például a Varga Katalin Gimnázium, a Bíróság, a Megyeháza, a Tudomány és Technika Háza, valamint a Városház épületeit.

Damjanich János Múzeum udvara
Miután megpihentünk a Kossuth tér szökőkutas, virágoktól tarka árnyékos padjainak egyikén, az építészetileg is élményt nyújtó Damjanich János Múzeum kiállításaiban gyönyörködhetünk.

A Tiszától körgáttal védett Tiszaliget hatalmas fái alatt sportlétesítmények, vendéglátóegységek húzódnak meg. A sportolásra, pihenésre, kikapcsolódásra vágyók számára kínál sokféle lehetőséget. Azok a látogatók, akik aktívan kívánják tölteni az idejüket, sokrétű elfoglaltságot találhatnak.

2011. január 21-én került átadásra a Tiszavirág híd. A beruházás a „Szolnok a Tisza fővárosa” program keretében valósult meg. A Tiszavirág híd egy kerékpárúttal ellátott gyaloghíd Szolnokon, ami a belvárosi Tiszai hajósok terét köti össze a Tiszaligeti Termálstrand és Élményfürdő főbejáratával. A híd tömege 550 tonna, hossza 444 méter, ezzel Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja. A híd formája a névadó tiszavirágot mintázza.

Szolnok a vizek városa, de a két folyó adta sportolási lehetőségeken kívül - úszás, csónaktúrák, horgászás - a vadászat, lovaglás és sportrepülés nyújthat kellemes kikapcsolódást. Szolnok és környéke ma is gazdag természeti értékekben. A Holt-Tisza vize nyáron fürdőzésre, télen korcsolyázásra alkalmas és egész évben a horgászok paradicsoma. A tiszai kirándulóhajókról megtekinthető érintetlen ártéri erdők az eredeti arculatukat őrzik.